10.Rész

Reggel arra keltem fel, hogy valaki a nyakamba szuszog én nagyon melegem van. Aztán beugrott a tegnap esti emlékek. A lágy csókok, az érintések, hogy milyen kedves volt velem, annak ellenére, hogy azt mondta nem igazán szeretkezik. Aztán megéreztem a hátamnak nyomódni Harry reggeli erekcióját mire pirulva néztem oldalra. Kiakartam kászálódni az ágyból, de csak akartam, mivel Harry kezei vasmarokként tartottak a testéhez.  Így újra próbálkoztam, mire kaptam egy frusztrált sóhajt.
- Hova mész baby??- úramisten reggel még rekedtebb a hangja. Zavartan néztem rá.
- Hm.. ez olyan kínos.- húztam el a szám. Mire felhúzta a szemöldökét amolyan ki vele fejjel társítva.- Haj pisilnem kell!
- Mér nem ezzel kezdte?- elengedett. Felakartam álmi, de aztán rájöttem én pucér vagyok!
- Harry adnál valamit amit felvehetek?-néztem rá reménykedve.
- Nem!-jelentette ki.
- Mi?? Mi miért?
- Meg kell szoknod, hogy nem kell magadat előlem takargatnod! És nálam még csak melltartót se vehetsz fel a bugyi az engedélyezett.-kacsintott rám- Egy ideig!- dünnyögte. Haragosan néztem rá, majd támadt egy ötletem. Az arcához hajoltam, így azt hitte meg akarom csókolni, de mekkorát tévedett! Egy rántással kihúztam alóla a takarót, de egy valamivel én se számoltam, hiszen ő is pucér. És mivel hátrébb hajoltam de csak egy picit amikor a takarót kirántottam alóla. A fejem tökéletes szintbe volt Harry büszkeségével. Oh anyám, állt mint a cövek az egyszer biztos, hogy fért belém ennyi? Elmélkedésemet Harry nevetése zavarta meg.
- Nos baby, ha megismerkedtél  Eddel talán ki mehetnél a mosdóba, lesz még alkalmad találkozni vele.- nyalta meg telt ajkait, Zavartan felugrottam és be mentem egy ajtón, de arról kiderült, hogy csak a gardrób. - Másik ajtó Moo.- nevetett fel.
- Észre vettem.- suttogtam elpirulva és be nyitottam a szobában lévő másik ajtón. Bingó! Elvégeztem a reggeli teendőket, majd a paplanba bugyolálva léptem ki a szobából, Az ágy már be volt vetve. Hm legalább nem rendetlen. És az egyik széken volt néhány ruha darab, felvéve őket rögtön Harry keresésére indultam. A konyhába találtam rá, épp valamin nagyon szorgoskodott. Észrevétlenül leültem az egyik székhez az asztalnál. - Mi jót csinálsz?- hangomra megugrott,  felém fordulva össze szűkített szemekkel kezdet közeledni. Mire én felpattantam a székről és már a nappaliba találtam magam.
- Úgy is elkaplak!- nevetett fel- Nem menekülhetsz!- én csak kuncogtam és az egyik fotel mögé léptem, hogy legyen némi távolság közöttünk.- Szóval az hiszed egy fotel elegendő, hogy ne kaparintsalak meg??-mondta és az egyik percbe még a fotel előtt volt, a másikba már a fotelbe ült és én meg az ölébe. Úgy szorított magához mintha az élete múlt volna rajta.- Elkaptalak!
- Elkaptál!-mondtam és szemébe nézve nem láttam mást csak puszta vágyat. Előrébb hajolt és birtokba a vette ajkaimat. Ez nem olyan volt mint a tegnap esti ez inkább birtokló cselekedett volt. - Harry!-mondtam két csók  között. De mintha a falnak beszéltem volna. - Harry rántottam magam ki a karjai között. Ő mérgesen rám nézett, majd vissza akarta húznia fejem, de én csak megráztam a  fejem. - A reggeli!- ennyi elég is volt neki velem együtt pattant fel a fotelből. Még időbe el kapott és vissza helyezett a fotelbe és a konyhába rohant. Kuncogva álltam fel és követtem őt.
- Nem lett semmi baja hála istennek.- fordult felém.
- Akkor együnk farkas éhes vagyok,- ezt a hasam korgása is megerősítette.
- Nekem jobb ötletem van! Kezdjük rögtön a desszerttel!- karjait derekam köré fonta és már épp megcsókolt volna, de én ki szakadtam a karjai közül.
- Drága Harold nekem táplálékra van szükségem, hogy legyen energiám. A legtöbb lánnyal ellentétel én annyit eszek mint egy fiú.- nevettem el a végét. Mire ő is küldött egy mosolyt. Tálcára rakta a sült kolbászt a pirítóst. Én meghoztam a többi finomságot. Azt hittem az asztalhoz megyünk ehelyett hátul az üveg ablakhoz mentünk és kint kezdett megteríteni a kertben. Neki kezdtem volna már mikor megszólalt.
- Ühm el kell mondani a menedzsmentnek. Alá kell írnod néhány szerződést, nem lesz benne semmi olyan, ami maradandó dolgot okozna az életedbe, ha mondjuk megszeged az egyik feltételt. A büntetést én osztom neked.- kacsintott rám.- Jó étvágyat!
- Ühm rendben- mondtam mikor le nyeltem az első falatott.- Annyit kérek, hogy anyám nem tudhatja meg!! Szívrohamot kapna, ezt meg kell értened.
- Természetesen én leszek a legjobb fiú az ő kislányának! Még valami!- szólalt meg már sokkal halakban. Kérdőn tekintetem rá. - Ügye nem bántad meg a tegnap estét?- egy percig meg se szólaltam. Aztán szólásra nyitottam a szám.
- Nem Harry nem bántam meg!- mondtam neki mosolyogva. És nem csak azért mondtam neki, hogy megnyugodjon, hanem mert így is gondoltam. Az első nem is lehetett volna jobb!